Arisztotelész az ókor polihisztora volt!

Arisztotelész az ókor polihisztora volt!

A nevéhez nagyon sok tudományág köthető. Többek között az első növény-, és állatrendszertan. Egész életében a bölcsességet kereste Platónhoz hasonlóan. Arra a következtetésre jutott, hogy biztos tudás nem létezik. Szerinte a filozofálás művészete a kérdésekben rejlik, vagyis úgy gondolta, hogy az igazi, valós vélemény magában a kérdésben található meg. Azt vallotta, hogy mielőtt elkezdenénk kutakodni, filozofálni, önmagunkat kellene megismerni. Arisztotelész mindig az embert veszi alapul, és e mintára mondja, hogy minden dolognak 4 db oka van: van egy anyagi, formai, cél és ható ok. Ugyanígy emberi mintára azt állapította meg, hogy az ember egy abszolút társadalmi lény, és képes a jó és a rossz, az igazság és igazságtalanság megkülönböztetésére. Az ókori Athénban már a nép is dönthetett, ugyanis minden 20. életévét betöltött athéni férfi szavazhatott a kényes kérdések eldöntését illetően. Úgy gondolom, valamilyen formában be kellene ezt vezetni nálunk is.  Arisztotelész, (görögül Ἀριστοτέλης ), i. e. 384 – i. e. 322) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. A kiemelkedő makedón fejedelem és istenkirály, Nagy Sándor nevelőjeként az egész antik világra is bizonyos hatást gyakorolhatott. Arisztotelész, a görög gondolkodás e nagy alakja Sztageira, későbbi (és mai) nevén Stagira városában született, innen nyerte egyik állandó melléknevét: a Stagirita. Szülővárosában szobor hirdeti fennen a tiszteletet, amit az utódok több évezreden át is megőriztek. Nemcsak a legtöbb, modernnek tekintett tudományban jeleskedett, s tett hozzá mindegyikhez valami értékeset, valami olyat, ami az illető ismeretterület felfogását, tárgyalását sokszor évezredekre meghatározta; nemcsak a filozófiában, a nyelvészetben, a matematikában, a fizikában, a biológiában, a pedagógiában, a politikatudományban sikerült maradandót alkotnia, sőt ezek közül többet és másokat is tulajdonképp megteremtenie, de az irodalomelméletben s mi több, az irodalomban is; különben az antik próza egyik legnagyobb mestere, Cicero aligha áradozott volna az arisztotelészi előadásmód „arany folyamáról” (flumen orationis aureum), amely irodalmi művek mellett a világos, de élvezetesen olvasható tudományos értekezés műfaját is megteremtette. 17 vagy 18 éves korában (i.e. 367. körül) Athénba ment, s a hagyomány szerint a nagy filozófus, Platón tanítványa lett annak Akadémiáján. Ámde Platón ekkoriban elhagyta Athént, és három évig Szicíliában maradt, így Arisztotelész 20 éves kora előtt nem lehetett tanítványa Platónnak. Az viszont biztos, hogy kb. 18-20 esztendőt valóban Platón társaságában töltött. E feladat befejezte után Arisztotelész 335-ben Athénbe tért vissza, ahol 13 évig megszakítás nélkül maradt, s hol iskolát nyitott – ötven éves volt ekkor – a Lykeion nevű gimnáziumban, melynek szomszédságában Apollón Lykeios temploma állt, amelyet az egykor Szókratész kedvenc sétáló- és vitatkozóhelyéül szolgáló liget vett körül. A gimnázium fedett oszlopcsarnok ában (vagy esetleg csak árnyékos fasoraiban), a perípatoszban (περίπατος), melyekről az iskola később a nevét kapta, tartotta Arisztotelész előadásait.