A diszlexia kialakulásának okai és fajtái !

A diszlexia kialakulásának okai és fajtái !   Ön is fél attól, hogy gyermekét rossz iskolai eredményei miatt lustának vagy butának csúfolják?  Az Ön gyomra is összeszorul, ha gyermeke jövőjére gondol? Először Berkhan írta le a jelenséget, melyet részleges idiotiának nevezett. 1878-ban egy német orvos, dr. Kussmaul ismertette, egy olyan férfi esetét, aki nem volt képes megtanulni olvasni. Szerzett szóvakságnak nevezte el a rendellenességet. 9 évvel később dr. Berlin bevezette a diszlexia fogalmát. 1896-ban Morgan egy brit orvosi folyóiratban számolt be annak a 14 éves fiúnak az esetéről, akinek normális intelligenciája és a normális oktatási körülmények ellenére komoly nehézséget jelentett az olvasás. Ő a gyermekeknél veleszületett szóvakságnak nevezte a jelenséget.  Kutatók bizonyították, hogy öröklődik ez a rendellenesség családon belül. A genetikusok szerint a baj forrása a 6. kromoszóma rövidebb ágán lehet. (Porkolábné, 2001). Tehát, ahol a családban előfordult már diszlexia, ott nagyobb lesz az esélye annak, hogy az utódoknál is megjelenik ez a rendellenesség. “Az örökítés a fiúk esetében még magasabb arányú, így egy diszlexiás apuka 50%-kal, míg az anyuka 25%-kal járulhat hozzá az átörökítéshez.”A rossz iskolai eredmények, a tanulási problémák valódi oka gyakran az olvasási zavarban keresendő. Magyarországon a gyerekek 20%-a diszlexiás, tehát minden ötödik diák számára problémát okoz az írott tananyag elsajátítása. Ezért kutatók meg próbálják kialakítani a meg felelő gyógymódot.A legújabb kutatások a CT és a PET segítségével a halántéklebeny hallási és beszédinformációkat feldolgozó területét, a planum temporale-t vizsgálták. Normál esetben ez a rész aszimmetrikus a két féltekén (a bal a nagyobb), a diszlexiásoknál viszont szimmetrikus. Emellett a kérges testük is kisebb, mint az egészségeseké. (Porkolábné, 2001) Talán ezek a fentebb említett “meghatározhatatlan idegrendszeri abnormalitások”. Mint fentebb láttuk Magyarországon a felnövekvő nemzedéknek akár 30-40 százaléka is funkcionális analfabétává válhat. A magyar gyermekek között ilyen mértéket ölt ugyanis a diszlexiás tünetekkel küzdők aránya, ami a nemzetközi átlag tízszerese.* Ennek egy része ugyan “csak” áldiszlexiás, ám ha nem részesülnek megfelelő kezelésben, az eredmény tekintetében mindegy, milyen cimkével látjuk el problémát.