A Húsvét-sziget kőszobrainak rejtélye !

A világtörténelem nagy rejtélyeinek sorában előkelő helyet foglalnak el a Húsvét sziget hatalmas, 5-10 méteres kőszobrai. Földünk egyik legrejtélyesebb helye, egyben a legeldugottabb is, hiszen a Csendes-óceánon található Húsvét sziget 3600 km –re fekszik a legközelebbi kontinentális szárazföldtől, a Dél-amerikai Chile partjaitól (mely ország egyben a sziget gazdája is 1888 óta). A legközelebbi lakott település (Adamstown, a Pitcairn szigeteken) mintegy 2092 km távolságban fekszik tőle. Bár hozzá kell tegyük: az említett településen is csak 56-an élnek (!), így igazából a 7 ezer lakosú Puerto Baquerizo Moreno a legközelebbi város, mégpedig a Galapagos szigeteken, 3474 km távolságban.   A moaik nagyjából 1250 és 1650 közt 887 db óriási ember alakú szobrot faragtak ki a szigeten található vulkáni tufából – zömmel a 300 méter magas Rano Kau oldalából kibányászott kőzetekből – majd ezeket nagyobbrészt a partok mentén kiépített teraszokon helyezték el, többségükben a sziget belseje felé fordítva. Mindössze 7 db szobor néz a tengerre, a helyiek legendája szerint azért mert ezek jelképezik azt a hét szigetre érkező felderítőt, akiket az első király, Hotu Matua küldött előre, mielőtt maga is megérkezett. A szobrok közül 150 –et – valamilyen okból – nyakig a földbe ásták, a többi egész alakban látható. A különleges alakok meglehetősen aránytalanok, hiszen háromnyolcadukat a fej teszi ki.  A szobrok magassága jellemzően 3 és 10 méter között van (az átlag méret: 4,05 méter és 12,5 tonna), a legnagyobb, a „Paro” nevű fej tíz méternél is magasabb, és nyolcvan tonnát nyom. Volt kísérlet egy minden addiginál nagyobb gigantikus szobor elkészítésére is, mely 270 tonna tömegű és 20 méter magasságú lett volna, ám ezt az építés közben félbehagyták, mivel nem tudták volna megmozdítani és elszállítani.  A Húsvét sziget történelmével, szobraival foglalkozó kutatók közül a legjelentősebbek közé tartozik Jo Anne Van Tilburg,  Thor Heyerdahl és Pavel Pavel cseh kutató. Akadtak azonban olyanok is, akik a tudományos fantasztikum területén próbáltak magyarázatot találni a szobrok kialakítására és rendeltetésére vonatkozóan (pl. Erich von Däniken). Az emberiséget a mai napig nagyon érdekli a szobrokat emelő rejtélyes társadalom és az is, hogy miként voltak képesek az emberfeletti teljesítményre. A Húsvét-szigetekre évente több tízezer turista látogat el, hogy közvetlen élményeket szerezzen a világtörténelem egyik legérdekesebb ember alkotta műveiről.