Felkerült a veszélyezettet állatok listájára: A magyar Lipicai ló!

Magyar lófajták: Lipicai!

A Lipicai ló melegvérű és már a XVI. századtól létezik. Lipicai lovakkal a leginkább a Bécsi Spanyoliskolában találkozhatunk. Tenyésztése nemcsak nálunk, Magyarországon folyik, hanem máshol is, ahol saját típusok alakultak ki a Lipicain belül. A Lipicai lovakat főként a királyi udvarnak szánták. Nemcsak hátasként állja meg helyét, de nagyon sokszor fogják be fogatba, ahol szintén kiválóan állja a sarat. A fejen látszik az arab hatás, bár kissé kosfej jellegű. A nyaka izmos de rövid, a mar nem kifejezett, háta nem túl hosszú, fara széles, végtagjai rövidek, de erősek és a pata is kemény. Marmagassága 155-170 cm közé esik, színe leggyakrabban a szürke, de előfordul pej és fekete színben is.  A fajta eredete több mint 400 évre nyúlik vissza, amikor 1580. május 19-én döntés született egy hercegi ménes felállításáról a köves, karszt-tetőn fekvő Lipicán. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, tűrőképes, a pompát, a gazdaságot minden jellegében mutató lovat előállítani. A tenyésztés spanyol lovakkal indult, de egész Európában kutattak olyan mének (de kancák) után is, amelyek a kívánt célt biztosítani látszottak. A háborúkban előforduló idegen kézre jutás félelme miatt a ménes többször kényszerült menekülésre. Többnyire Magyarországra 1809-1815 között 6 évet élt a ménes Mezőhegyesen. Az 1815-ös visszavonuláskor Mezőhegyesen maradtak az alkatban, tömegben meglévő pluszvariánsok. Mezőhegyesről 1873-ban költözik a lipicai fajtájú ménes Fogarasra, majd 1912 után Fogarasról is Bábolnára kerül. Az 1950-es évektől – először csikóévjáratokkal – indult meg a lipicai fajtájú lovak Bükk hegységbe telepítése. A csikókat 1959-ben követte az egész ménes. Évszázados kitérő után a fajta kialakulásához hasonló talaj és éghajlati körülmények közé tért vissza.   Különleges értéke, hogy 400 éve fajtatisztán tenyésztik. Az 1800-as évek elején alkalmazott egyetlen arab cseppvérkeresztezéstől eltekintve idegen fajtát soha nem alkalmaztak tenyésztése során. E tulajdonságain a lipicai lovat tenyésztők világszövetsége erősen tovább őrködik.   A mezőgazdaság átalakítása, az azt megelőző sorozatos ágazati átszervezések drasztikus hátránnyal nem érintették a fajtát. Genetikai értéke világhírű, a köztenyésztésben is értékes állományok vannak. Szerepe a fogatsportban, kisebb mértékben mezőgazdasági igásmunkában és főleg a hobby-tenyésztésben van. Ez utóbbi kapcsán a legszélesebb felhasználására kínálkozik lehetőség.   Magyarországon is elindult a csupán származási különlegessége miatti tenyésztése és a jövőben ez mindinkább előtérbe kerülhet. Mintegy 300 kancát tart nyílván elismert tenyésztőszervezete, amelyik a Magyar Lipicai lótenyésztők Országos Egyesülete 3348. Szilvásvárad, Park. u. 13.