Pünkösd eredete, jelentése, jelentősége a Szentlélek kitöltetésének ünnepe!
A húsvéti időszak záró ünnepe, elnevezése a pentekosth (pentekosztész), “ötvenedik” szóból ered, lévén Pünkösd ünnepe, vagyis az isteni Szentlélek kiáradása, húsvét után az ötvenedik napon teljesedett be. (Ez ma is keresztelési nap a keresztény egyházban, egyben ekkor oltják el a húsvéti gyertyát is.)
A Megváltó halálát követően a Szentlélek (görögül Pneuma, latinul Spiritus Sanctus) a harmadik isteni minőség, ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, ezzel töltve meg új tartalommal a hívők életét.
A feltámadt Krisztus Pünkösd napján ajándékozta meg apostolait azzal a megszentelt Lélekkel, amely túlmutat az eredendő, emberi lélek-minőségen, ezzel hívva meg a népeket, hogy az ő Titokzatos Teste, az első LÉLEK-egyház (nem intézményi forma) létrejöjjön. Ennek a Testnek a tagjait már maga Krisztus vezeti és erősíti meg a keresztség által, amely kiemel a sötétség hatalmából és részesít a kegyelem ajándékában.
“Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. “
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: