Hiedelmek a mentális betegségről!
Ám a mítosz vizsgálatához tegyük fel, hogy létező mentális problémáról van szó. A disszociatív önazonosság-zavarral küzdő embereknek kettő, több, vagy akár több mint száz személyiségük is lehet, melyek váltakozva veszik át az irányítást. Ezek az alternatív személyiségek gyerekkori traumák miatt szoktak kialakulni. Gyakran nem nagyon különböznek az eredeti személyiségtől, így a jelenlétüket nem is mindig lehet megfigyelni. A legtöbben tudatában vannak a különféle személyiségek jelenlétének és ismerik is azokat. Lehetséges, hogy amnéziás módon elfelejti az egyik személyiség, ami a másik irányítása alatt történik, de tudatuknál vannak végig, csak nincs aktivitásuk. Akinek sok személyisége van, annak a személyiségei képesek egymással kommunikálni. gyakran úgy döntenek, hogy nem mennek terápiára, és inkább csoportként élnek, minthogy az egyik személyiség megmaradjon, a többit pedig eltüntessék. Diszlexia A mítosz: A diszlexiások mind képtelenek olvasni, mert rossz sorrendben látják a betűket. Az első mítosz, miszerint a diszlexiások nem tudnak olvasni. Igazából megtanulhatnak olvasni, de ha nem kapnak megfelelő segítséget ehhez, a tanulás elhúzódhat, így osztályt kell ismételniük néha a betegségük miatt. Még ezt is megcáfolja néhány gyerek, akik képesek kendőzni olvasási problémáikat akár a negyedik osztályig is. Ha szakértő tanítja olvasni a diszlexiás gyerekeket, akkor gyorsan és kiválóan megtanulhatnak olvasni. A mítosz másik fele, hogy a diszlexiások rosszul látják a betűket. Az ő esetükben inkább a vizuális információk feldolgozásának egyfajta mentális zavaráról beszélhetünk, nem látási problémákról. Skizofrénia A mítosz: A skizofrének hangokat hallanak a fejükben. Mind hallottunk már erről a problémáról és jókat nevetünk a skizofrénes vicceken. Ellentétben a hiedelmekkel nem minden skizofrén hall hangokat a fejében. Az audiohallucinációk gyakoriak ezeknél az embereknél, de olyan hangokat hallanak, amik rajtuk kívülről érkeznek. Ráadásul különböző szimptómái lehetnek ennek az állapotnak. A betegeknek lehetnek hallucinációik, téveszméik, zavart gondolataik, érzelemmentességük, vagy akár katatón skizofrénia esetén elveszíthetik a vágyat arra, hogy egyáltalán megmozduljanak. A komoly autizmus sem gátol meg sokakat abban, hogy boldog életet éljenek. Sokakról hallani, akik kigyógyultak ebből az állapotból, és rengeteg alapítvány és intézmény kutatja a megoldást az autizmusra. Sajnálatos módon azok a szervezetek, akik a gyógymódot keresik, terjesztik a leginkább azt a mítoszt, hogy ilyen az autizmus, azzal a tevékenységgel, hogy a kampányaikban a legsúlyosabb eseteket mutatják be.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: