Kinizsi Pál története!
A származása körüli rejtélyek
Bár az 1460-as évek végétől pontosan nyomon lehet követni Kinizsi tetteit, életének első három évtizedéről alig van hiteles információ, legenda viszont annál több. Nagy valószínűséggel az 1430-as évek elején született, de ennek pontos ideje és helye ismeretlen. Bonfini szerint ugyan a „vezetéknevét szülőfalujáról nyerte”, de a történelmi Magyarországon több olyan település is található, ahol a szájhagyomány a névrokonság vagy az ott található malom miatt magáénak vallják a nagy katonát, mint például Nagyvázsony Veszprém, Csucsa és Kinizs Bihar, Magyarkanizsa Bács, Abony Szolnok, Kiskinizs Borsod és Temesvár Temes megyében.
Kinizsi származása szintén bizonytalan. A néphagyomány egyértelműen jobbágyi eredetűnek tartja, aki csak Mátyás király alatt szerzett nemességet. Bár a kortárs Bonfini szerint „alacsony sorból származott”, ez nem jelenti azt, hogy jobbágyivadék lett volna. Sokkal valószínűbb, hogy kisnemesi származású volt, aki több más kortársához hasonlóan a tehetsége révén (pl.: Vitéz János, Magyar Balázs, Janus Pannonius stb.) alulról emelkedett fel a politikai élet első vonalába. A Kinizsi név ugyanis a szláv knez szóból származik, ami törzsfőt, herceget jelent, ez pedig nemesi származásra utal. Ráadásul a család címerének formajegyei is csak a 15. század közepéig voltak használatban, így az 1460-as években feltűnő vitéznek akkor már rendelkeznie kellett nemességgel. Ennek fényében a molnárságáról szóló mondát is át kell értékelni, bár a Kinizsit jól ismerő Bonfini szerint az ifjú valóban „apja malmában nevelkedett”, és egy „gabonaőrlő szárazmalomból került a katonasághoz”. De ez és a kisnemesi származás együtt sokkal inkább arra utal, hogy az apjának malma lehetett, ahol a fiú valamiféle gazdatisztként segédkezett.
Kinizsi fiatal legényként, az 1440-es évek végén kezdett katonáskodni Magyar Balázs seregében. Az 1460-as években már az uralkodó testőrségében szolgált, majd aktívan részt vett Mátyás különféle hadjárataiban. Mivel nem volt híján sem bátorságnak, sem a hadvezéri képességeknek egyre magasabbra emelkedett a katonai ranglétrán. Idővel korának egyik legjobb hadvezérévé vált, akit soha nem győztek le, pedig az idők során számtalan harci cselekményben vett részt. Ütközetek, várostromok, portyák aktív résztvevője volt, aki a harcokban személyesen is részt vett. 1479-ben Alsó Részek főkapitányává és Nándorfehérvár parancsnokává nevezték ki, így rá hárult a Horvátországtól Erdélyig terjedő területek védelme a török támadásokkal szemben.
Számtalan haditette közül az egyik legnevezetesebbet az 1474-es sziléziai hadjárat során hajtotta végre. Ekkor a cseh és a lengyel király összefogott Hunyadi Mátyás ellen, egyesített csapataik létszáma pedig hatszorosan felülmúlta a magyar haderőt. A szorongatott uralkodó csapataival Boroszló várába zárkózott, de előtte még két nagyobb lovas különítményt is kiküldött, hogy az ellenség hátába kerülve vágják el annak utánpótlását. A portyázó magyar lovasok szinte hermetikusan elszigetelték a külvilágtól a Boroszlót ostromló ellenséges erőket, teljesen kiéheztetve őket. A sokszoros túlerőben lévő cseh és lengyel uralkodó végül kénytelen volt békét kérni Mátyástól, ha nem akartak éhen veszni a seregükkel. Az egyik portyázó kontingens parancsnoka Kinizsi volt, aki 2000 lovasa élén tökéletesen megoldotta feladatát.Élete legnagyobb győzelmét Kenyérmezőn aratta 1479 októberében. Az év őszén egy 20000 fős oszmán sereg kelt át a Dunán, és a szász területeket pusztítva nyomult észak felé. Az uralkodó Báthori Istvánt, az erdélyi vajdát és Kinizsit, a déli végek főkapitányát küldte ellenük, a két ellenséges sereg pedig Kenyérmezőnél találkozott egymással. Az ütközet a túlerőben lévő törökök számára indult kedvezően. Az erdélyi sereg kezdett visszaszorulni, a több sebet kapott vajda pedig csak az egyik embere vitézségének köszönhette az életét.
A csata fordulópontját Kinizsi rohama jelentette. Sajnos az egymásnak ellentmondó forrásokból nem lehet pontosan tudni, hogy ott volt-e már az ütközet elején is vagy pedig késve érkezett a csatatérre, de a fellépése mindent megváltoztatott. A jobb szárnyról indulva először a vele szemben álló török lovasokat söpörte el, majd a páncélosai oldalba kapták, végül bekerítették az ellenség derékhadát, mely hatalmas veszteségeket szenvedett. Kinizsi a támadást maga vezette, a kortársak szerint „üvöltő oroszlánként” két karddal harcolt. Az ütközetet követő lakomán pedig „fogai közé kapta egy hatalmas török testét s így ropta a táncot”.
Idővel egykori parancsnoka, Magyar Balázs annyira megszerette, hogy az 1470-es években először a fiává fogadta, egy évtizeddel később 17 éves lányát, Benignát is hozzáadta feleségül. Az ifjú pár Nagyvázsonyba költözött, és ott éltek halálukig, de házasságuk gyermektelen volt. 1493–94 körül a felesége számára készítették a nagyvázsonyi pálosok a Festetics-kódexet, egy kézzel írt, magyar nyelvű imakönyvet.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: